A milánói világkiállítás pavilonja – országos nyílt ötletpályázat - kiemelt pályamű

Tervpályázat kiírója: Magyarország Kormánya

Tervező: Emődi-Kiss Tamás

Készült: 2015.

​

Részlet a műleírásból:

A pavilon a rendelkezésre álló területen kissé a kiállítás tengelye felé fordulva dombos terep közepén áll. A lankákat kis vízfolyás szeli át, mely az épület közepében lévő térbe folyik. E térben kis sziget – a KERT. A központi tér szimbolikus, vízarchitektúrával és zöldarchitektúrával formált képzőművészeti szellemi tér.

A pavilon szerkezete rétegragasztott fa vázszerkezeten feszített kettős ponyva héj, majd külső fonott fűz kéreg-burok, melyen a napfény szűrve jut át, mint a bőrön, vagy a növény héján. A ponyva belső felülete növényi ornamentikával szita-nyomott. A két ponyvahéj között zárt térben temperált levegő áramlik (hőszigetelés és falfűtés/hűtés). Fűz=víz, hagyomány, energia.

​A fűz, mint anyag és mint feldolgozott textúra egyszerre utal a vízre, a hagyományra, az energiára, a mezőgazdálkodás és természetgazdálkodás harmóniájára, az egészséges kultúrtájra. A külső fonott héj, amely a formát, a színt az építmény szellemiségburkát fogja hordozni – anonim munka volna. Meghirdetett akció keretében bárki (személy, közösség), az országban, a világon, a megadott anyagból (rekettyefűz) elkészít egy darabot (növény-panel), melyből végül a helyszínen elkészül a végső burok (patcwork), összefűzve sok-sok emberi kéz munkája. A pavilon szétszedhető és újra felépíthető.